„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!”
IZGALMAS TÖRTÉNELMI UTAZÁS
CSAK A LÉNYEG!
röviden
tömören
érthetően
Kr.e 6000-4400
A NEOLITIKUM
Őskori leletek
A Méhteleken talált szenzációs régészeti leletek arról árulkodnak, hogy az itt élő emberek Erdély területéről érkeztek a Szamos-völgyébe és már a neolitikum korában is itt éltek.
A régészeti ásatások során előkerültek összetört edények, kőszerszámok, csonteszközök, faszénmaradványok és még mogyorószemek is.
A nagy mennyiségű obszidián kőeszköz, amelyet itt találtak, arra utal, hogy valószínűleg ezzel a kőzettel kereskedtek.
kr.u 454-567
A GEPIDÁK HÓDÍTÁSAI
A népvándorlás kora
A gepidák, első Kárpát-medencei szállásterületüket, a Felső-Tisza és a Szamos völgyében rendezik be a 4. században.
Ez a keleti germán népcsoport volt a hunok legfőbb szövetségese. Nagy számban vettek részt a hunok mellett csatákban és katonai vezető szerepeket is betöltöttek. Miután a hunok elhagyják a Kárpát-medencét a gepidák megszállják az Alföldet és Erdély területét.
A gepidák az 5. század végén kiürítik a Felső-Tisza-vidéket, így fél évszázadra a terület szinte lakatlanná válik.
Tudtad? Szamostatárfalva a Szamoshát egyik legrégebbi települése. A faluban a régészek újkőkori, hun és gepida leleteket is találtak.
Az avarok szinte az egész Kárpát-medencét hatalmuk alá hajtották 567-ben. A szatmár-beregi területen azonban nem voltak avarok.
A szláv eredetű TELEPÜLÉS- ÉS FOLYÓNEVEK (cSARODA, TÚR, KRASZNA) VISZONT azt jelzik, hogy szlávok hosszan tartózkodtak ezen a területen.
TUDTAD, HOGY EZEK A SZAVAINK IS SZLÁV EREDETŰEK: GOMBA, MUNKA, SZOMBAT, KÁPOSZTA, BARÁT, GILISZTA, KAKAS, SZILVA, GALAMB, ROZS, GABONA, ABLAK.
Kr.U 595
A HONFOGLALÁS
Történelmileg jelentős régészeti lelőhelyek
A Kárpát-medencébe érkező magyarok ezt a térséget az elsők között vették birtokba.
A természeti körülmények messzemenően alkalmasak voltak az őseink letelepedésére: termékeny legelők, komoly vad- és halállomány.
A Felső-Tisza-vidék, a X. század első felében központi szerepet töltött be. A régészek által feltárt sírokban nyugvók legalább ötven százaléka férfi, mégpedig többnyire méltóságjelvényekkel és fegyverekkel gazdagon felszerelt harcos volt.
Honfoglaláskor telepedett meg a Kraszna és Szamos mellékén a Kaplony nemzetség, ebből a nemzetből származott a Károlyi, Vetési, Bagosi, Csomaközi család. De a Szamos két partján volt ősi szállása a Semjén és Balog nemzetségnek, utódaik előbb Lőkös, később Kállay néven szerepeltek. Szintén a Szamos vidéke adott otthont a Kölcsey nemzetségnek, amelyből a Kende és Kölcsey család ágazott ki.
Tudtad? A nyíregyházi Józsa András múzeumban található az ország talán máig leggazdagabb honfoglaláskori gyűjteménye. A múzeum jelenleg közel 300.000 db-os régészeti anyagot őriz.
kr.u 1000-1240
AZ ÁRPÁD-KOR
Az Árpád-korban ezen a területen Szatmár és Borsova vármegye osztozott.
A király tulajdonában álló várbirtokok és egyházi birtokokok mellett, ebben az időszakban, megnőtt a világi birtokok aránya is.
A honfoglalás idején Tas vezér egy földvárat készítetett, amelyet először Tas várának, később Sárvárnak hívtak, s amely vár emlékét ma a Sárvár-halom határrész név őrzi, Nagyecsed és Tiborszállás határában.
Tudtad? A földvárak az államalapítás korában egy-egy terület hatalmi központjai voltak, amelyek élére az ispánt nevezték ki.
Kihagyhatatlan! Nagyecseden a Berey József helytörténeti gyűjtemény és galéria állandó kiállításán történelmi, régészeti leleteket és néprajzi emlékeket mutatnak be. A látogatók megismerkedhetnek a hajdani lápi élet jellemző használati tárgyaival is.
3 Árpád-kori TEMPLOM, amit érdemes meglátogatni
Gyügye: A kutatások szerint a templom 1284-1322 között épülhetett. Az épület, a későbbi felújítások ellenére is jól megőrizte középkori jellegét. A szimbolikus népi motívumokkal díszített, 67 db festett mennyezeti kazetta bibliai történéseket éppúgy megörökít, mint a szatmári emberek hitvilágának jellegzetességeit. A példaértékű és magas színvonalú műemlék-helyreállításért az épületet 2004-ben, Europa-Nosta díjjal jutalmazták.
Nyíregyháza-Gyügye: 80 km
Csengersima: Az itt található református templom a legrégebbi a Szamos mentén sorakozó templomok közül. Valószínűleg a 13. század második felében építették. Határozottan késő Árpád-kori jellegű, a csúcsíves, fejezet nélküli, lépcsős bélletű, háromszögű kapuépítménybe illeszkedő kapu. A XVIII. században a betörő tatárok felgyújtották a templomot. 1729-ben építették újjá.
Nyíregyháza-Csengersima: 89 km
Szamostatárfalva: A Szamos jobb partján fekvő kisközség középkori templomáról 100 évvel ezelőtt, ezt írta Rómer Flóris: „Ezen cukrászi művet valóban valami üvegharang alatt kellene az utókor számára fenntartani.” A templom valóban hitelesen képviseli a régió építészetét a késôi romanika és a gótika átmeneti korszakából. Vakolatlan falának külső díszítését vörös és fekete téglák váltakozó sorai adják. A templom mellett egy fa harangtorny áll.
Nyíregyháza-Szamostatárfalva: 80 km
kr.u 1241-1242
A TATÁRJÁRÁS KORA
„A megerősített várakat nem ostromolják meg, hanem előbb feldúlják a környéket, a népet foglyul ejtik, majd ugyanannak a vidéknek a népét összeterelik és harcra kényszerítik: saját erődítményük megostromlására.”
Julianus barát feljegyzése a tatárok harcmodoráról (Levél a tatárok életéről)
Pusztítás és rombolás
1941 tavaszán kezdődött a Tatárjárás. A Batu-kán vezette fősereg a Vereckei-hágón át özönlött be az országba, így a tatárjárás elsősorban a mai Bereg területét sújtotta. Nem kétséges, hogy a tatárok egyéves itt-tartózkodásuk alatt emberéletben és anyagi javakban rengeteg kárt okoztak.
Tudtad? A Felső-Tisza-vidék az Árpád-kor végére már sűrű településhálózattal rendelkezett. Az emberek a falvak helyének kiválasztására nagy gondot fordítottak, előszeretettel építkeztek a folyókanyarokban, hiszen itt a víz folyása lassabb volt, így ezek számítottak a leginkább védett helyszíneknek. Továbbá, kőutak hiányában a folyók mentén zajlott az élet: a folyón kapták más vidék terményeit és vitték másfelé a sajátjukat. Innen nyerték őseink a kedvenc táplálékukat, a halat és a vízen úszó malmok is jó jövedelemforrásnak számítottak. A középkorban a templomok nagy része a folyókanyarulatokban, közvetlenül a vizek partján épült, egyrészt, mert ez számított a legbiztonságosabb helynek, másrészt, mert így a víztükör is visszatükrözte a templomra a fényt.
Tudtad? 1970 õszén Bíró Sándor tyukodi lakos a Bagolyvár nevû határrészben lévõ földjén krumplit ásott, amikor 5 éves kisfia rábukkant egy éremre. Felesége tovább keresgélt és további három, IV. Béla korabeli ezüströgöt talált. Később Tyukodon, a Bagolyvár-dülőben a régészek további értékes kincseket találtak, amelyek az egyik legjelentősebbnek számítanak a tatárjárás időszakából.
kr.u 1242-1541
A KÉSŐ KÖZÉPKOR
Parasztfelkelések
A tatárjárás után, minthogy a veszedelmet éppen az okozta, hogy nem volt az országban sem elegendő számú, sem jó állapotban levő vár, IV. Béla felhatalmazta a főurakat, hogy a saját birtokaikon erődítményeket létesítsenek.
A tatárjárás után a királyi vármegyékből fokozatosan nemesi vármegyék lettek.
Ebben az időben a legsanyarúbb sorsa a jobbágynak volt. Nem is vették emberszámba. Például ha a földesurán kívül más megsebesítette, vagy megölte, a gyilkos, a földesúrnak tartozott kártérítéssel, éppen úgy, mintha csak a marháját pusztította volna el.
Erejük tudatára ébredve, s a husszita eszméktől is befolyásolva, 1437-ben a Szamosközben, bizonyos Márton nevű paraszt vezetése alatt, rettenetes felkelésben öntötték ki keserüségüket. A nemesség elfojtotta a lázadást és felbújtóit borzalmas kínok között végeztette ki. A tarpai születésű Mártont, Nyírkarász községben végezték ki. Ezt az emléket azóta is őrzi a községben Mártonfa dűlője.
Tudtad? Ebben az időben a Felső-Tisza-vidék nagy részét még hatalmas erdők borították, amelyek befolyásolták a települések helyének megválasztását. Az egyik legnagyobb erdővel borított terület a Tiszahát és a Szamoshát között elterülő terület volt, amelyet szatmári erdőhátnak neveztek. Az itt élő emberek anyagi kultúrájában fontos szerepet töltött be a fa, a famegmunkálás. Ennek tanúbizonyságai a templomok mellett álló fa haranglábak vagy a díszes templomberendezések.
Tudtad? A 15-16. században Szatmárnak nem volt még állandó megyeközpontja, ezért Csengerben tartotta törvényszékeit és közgyűléseit. A kisebb nemesi családok egyre több egyházi épületet építenek a birtokközpontjaikba, ekkor ugrásszerűen megnő a templomépítések száma is.
kr.u 1541-1686
A török hódoltság kora
A XV. század második felében Magyarország lakosságát a török közeledése miatti állandó félelem és rettegés töltötte el. A török veszedelem mellett, a jobbágyságra nehezedő földesúri elnyomás azt eredményezte, hogy Dózsával egyidőben, ennek a vidéknek a parasztsága is fellázadt. A parasztok oldalán harcoltak a tyukodi nemesek is.
Ugyanakkor ez a vizek által körbezárt vidék távol tartotta magától a hódító hadakat és idegen kultúrákat. A Tisza, a Szamos, a Kraszna és számtalan mellékfolyójuk, a Rétoldalnak nevezett Ecsedi-láp, a Nyírség pangó vizei, a kiterjedt erdőségek időről időre menedéket nyújtottak lakosságuknak a meg-megújuló török és tatár támadások ellen.
A török ugyan nem igázta le ezt a területet, de gyakori rablótámadásaival szétzilálta a gazdasági életet. Súlyos következményei voltak annak is, hogy a vidék egyben a Habsburgok uralta királyi Magyarország és Erdély ütköző zónájában is feküdt, és rendszeresen sarcolták az átvonuló hadak.
A Szatmár–beregi vidék elszigeteltségének köszönheti, hogy páratlan gazdagságukban és szépségükben maradtak fent a kis középkori templomok, amelyek ékszerdobozai ennek a mesés világnak.
Az ecsedi vár az erdélyi fejedelmek és a magyar királyok közötti harcokban nagy szerepet játszott és a XV. század végére a vármegye egyik legfontosabb erőssége lett. 1490-ben, Báthori András, a község lakosságának szabadságlevelet adott.
Tudtad? A Középkori templomok útja egy három országon átívelő tematikus útvonal, amely a Kárpát-medencében egyedülálló vallási és kulturális örökséggel ismerteti meg az érdeklôdôket.
A reformáció térnyerése
A középkor nagy arisztokrata családjai lassan kihaltak vagy háttérbe szorultak. Helyükre a köznemességből vagy nem nemesi sorból törtek fel egyes emberek, óriási vagyont szerezve. Ez az új, meggazdagodott réteg, nem csak a vagyonosodás új lehetőségeit kereste, de ideológiai téren is elfordult a régitől, hasonlóképpen a parasztemberhez, aki a jobbágyi sorából kívánt megszabadulni. Mindkét csoport a reformációban látta meg a maga társadalmi törekvéseinek hátterét.
Mint az avartűz, úgy terjed el a környéken az új hit, amit a kor legrangosabb prédikátorai terjesztettek. A kálvinizmus nem törekedett a feudalizmus megdöntésére, csupán a visszaéléseket és túlkapásokat kívánta visszaszorítani. 1629-ben, az egész Szatmár vármegyében már csak egyetlen katolikus papot tűrtek meg, a nagyecsedit.
A reformáció a XVI. század végére szilárdult meg a térségben. Nem szabad elfelejteni, hogy mindez a erdélyi fejedelmek védnöksége alatt történt, tehát erőteljes Hasburg ellenes töltette is volt. Talán nem véletlen, hogy később Thököly, majd II. Rákóczi Ferenc is ezen a vidéken bontotta ki a nemzeti felkelés zászlóját.
A reformáció hihetetlen népszerűsége ellenére ebben az időben a környéken nem épülhettek új református templomok, mivel a Habsburg uralom alatt lévő területen ezt tiltotta az udvar. Csak II. József türelmi rendelete teszi lehetővé nem katolikus templomok építését. A templomoknak azonban ekkor még nem lehetett tornya és utcára nyíló ajtaja. Ebből eredően épültek a templomtól elkülönülő fa haranglábak a Felső-Tisza vidékén.
Kihagyhatatlan! A Tiszahát vidékének egyetlen, még Magyarország területén emelkedő erődítménye a Büdy-vár, amely Vámosatya község mellett található. A kővárat 1537 és 1547 között emeltette Büdy Mihály beregi főispán. Bár a várat vizesárok vette körül, és elsősorban a tatár és török támadások ellen építették, a kis vár nem volt alkalmas arra, hogy komolyabb ostromnak ellenálljon és a XVII. században el is pusztult.
A fákkal körülvett területen a vár egykori falai részben ma is láthatóak és a vár melletti kilátóból letekintve, szépen kirajzolódik az egykori vár körvonala. Vámosatyán, a vár történetét bemutató kiállítás látható.
A Beregi-síkság legnagyobb egybefüggő erdősége, a Bockereki erdő is itt található. A vár mellett egy tanösvény indul, amely a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokat mutatja be információs táblákon az ide látogatóknak.
FELSŐ-TISZA VIDÉK: A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK kincsestára
Tudtad? 2017-ben a Felső-Tisza vidéki Középkori templomok útja turisztikai desztináció nyerte meg az év legígéretesebb kulturális turisztikai úticélja címet.
A kétévente kihirdetésre kerülő győztes európai desztinációk, nem csak kiemelkedő turisztikai látványosságok, hanem egyedülálló fenntartható turisztikai élményt is kínálnak a látogatóiknak.
A Felső-Tisza-vidék egyike azon kevés magyarországi helyeknek, ahol a természeti és a történelemi kulturális örökség ilyen autentikus formájában maradt meg együtt.
A középkori templomok útvonalán járva az ember úgy érzi magát, mintha egy mesében járna. A múlt misztikus világa, ősi lápok, folyók, kis dombok, a középkorból származó templomok, csodálatos kegyhelyek, irodalmi emlékhelyek várják a látogatókat.
kr.u 1703-1711
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KORA
A mohácsi vereség (1526) után Szatmár és Bereg területe közel 200 évig a „hadak útja” volt.
A XVI.-XVII. században szenvedte el a régió a legnagyobb csapásokat. A terület ugyanis a Habsburgok és az erdélyi fejedelemség összeütközéseinek helyszíne volt. A nemeseket, a hajdúkat és a jobbágyokat egyaránt sújtó hadmozgások közül a királyi zsoldosok garázdálkodása volt a legsúlyosabb.
Bereg és Szatmár állandó hadifelvonulások színtere volt. Ez váltotta ki a térség történetét évtizedekig meghatározó kuruc mozgalmakat. A Bereg megyében szerveződő kuruc mozgalom egyre komolyabb méreteket öltött. Ezen felkelés egyik fő szervezője Esze Tamás volt, aki végül is 1703. május 20-án elindította a Habsburg-ellenes mozgalmat, amelyet ma Rákóczi-szabadságharcnak nevezünk.
A szabadságharc alatt a térségnek a hadsereg ellátásában volt nagy szerepe.
1708 után megváltozott a katonai helyzet, növekedtek a gazdasági nehézségek és 1709-ben a pestis is megjelent Magyarországon. A sok nehézség arra kényszerítette a kurucokat, hogy tárgyaljanak az ellenséggel. Rákóczi Ferenc 1711. január 31-én Vaján a várkastélyban hosszabbította meg a császáriakkal a fegyverszüneti egyezményt. A szatmári békét végül 1711. április 29-30-án kötötték meg.
Tudtad? Tarpán minden évben megtartják a Kuruc Napokat, melynek keretében kulturális programokkal, hagyományőrző csoportok felvonulásával idézik meg a kuruc kort.
kr.u 1711-1848
Az abszolutizmus kora
„Ubi populus, ibi obulus" ahol népesség van, ott pénz is van
A szatmári békét követően, Szatmár és Bereg fejlettségi szintje a középkori állapotokba esett vissza: elhagyott, feldúlt falvak, romok, testben, lélekben megnyomorodott lakosok.
Sajnos, továbbra sem volt nyugalom térségben: a Tisza áradásai, az átvonuló katonai csapatok, a pestis-és kolerajávány, az 1814-17-es éhínség, a tűzvészek sokszor egész falvakat pusztítottak el.
A nagybirtokok felaprózódtak. A munkaerő megfogyatkozott. Ennek pótlására más megyékből és külföldről is érkeztek telepesek. Az 1720 körül kialakult „sváb sziget” emlékét Vállaj, Mérk, Zajta és Tiborszállás községek őrzik. Porcsalma községbe Erdélyből érkeztek lakosok a juhtenyésztés fellendítésére. Kölcsén „tót”-ok kaptak letelepedési engedélyt. Morvaországból zsidók érkeztek a térség szinte minden falujába.
Az etnikai hovatartozás eltérő felekezeti hovatartozást is jelentett, így a telepítésekkel az addig egységes vallási kép Szatmárban a 18.század végére színes mozaikokra esett szét. Egyedül a beregi Tiszahát őrizte meg a magyar nyelvű, református vallású népességét, kivéve Beregsurányt és Márokpapit, ahová katolikus, szlovák jobbágyok érkeztek.
A rohamosan növekvő népesség számában csak a kolerajárvány okozott törést.
II.József türelmi rendelete után -amely szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett -, a református vallású lakosság, a templomok mellé kő- és fa harangtornyokat építetett.
Kihagyhatatlan! A Szamos partján klasszicizálódó stílusban építette 1833-ban Kende Zsigmond a cégénydányádi Kende-kúriát. A családi kúriát körülvevő, tökéletesen a tájba illeszkedő, angol stílusú, kastélypark, természetvédelmi oltalom alatt áll. A közel 13 hektáros területen egy tanösvény került kialakításra, amely az itt található növénygyűjteményt és a Szamos folyó állatvilágát mutatja be.
17-18.századi bakancslistás látnivalók szatmár-beregben
kr.u 1848-1939
AZ I. VILÁGHÁBORÚ ÉS TRIANON
A tájkép jelentős megváltozása
Az elhúzódó földrendeződést az 1850-es években a tagosítások kísérték, ami azt jelentette, hogy a földhatárt legtöbbször újra osztották, és nem volt ritka, hogy a még víz alatt lévő területeket is kijelölték művelhetőként. Pár évtized múltán kiderült, azok jártak jobban, akik itt lettek tulajdonosok.
A jobbágyfelszabadítás és az ipari fejlődés gyorsan alakította át az ősi Szatmár-Bereg területét. Az erdők, mocsarak, hatalmas legelők helyén egyre több lett a szántóföld. Csupán a dzsungelgyümölcsösöket hagyták érintetlenül. Az egyre nagyobb területen folyó erdőirtásokkal a jobbágyok nem jártak jobban, csupán a földesurak. Emiatt magas lett a nincstelenek aránya.
Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében Szatmár és Bereg nagyvárosai határon kívülre kerültek. A régi gazdasági kapcsolatok elsorvadtak, a vidéket a gazdasági elzárkózás jellemezte.
A II. bécsi döntéssel a trianoni békeszerződés előtti Szatmár megye határait ugyan teljesen visszaállították, 1940-től ismét Szatmárnémeti lett a megye székhelye, de a párizsi békekötés után újra a trianoni határvonalak lettek érvényesek.
A terület gazdasága kizárólag a mezőgazdaságra épült. Az itt épülő iparágak ezért elsősorban a mezőgazdasághoz kapcsolódnak.
Magyarországon elsőként, 1888-ban Mátészalkán gyulladt ki az elektromos közvilágítás és az első villamosított lakóház is itt volt.
Kihagyhatatlan! Vásárosnaményban található a régió egyik legszebb kastélya. Az eredetileg Lónyay, utóbb Tomcsányi kastély, melyet 1728-ban épített Lónyay László és amelynek jelenlegi barokk formáját fia alakította ki, amikor az épületet két sarokszobával és árkádos tornáccal kitoldatta. A kastélyban működik jelenleg a Beregi múzeum is, melyben többek között régészeti, néprajzi és kerámiagyűjteményt is bemutatnak a látogatóknak. A világhírű beregi hímzést bemutató gyűjteményük kb. 3500 db-ból áll.
Tudtad? Nagyarban található a szépen felújított, klasszicista stílusú Kende-kúria. Petőfi Sándor 1846 nyarán Szatmár megyei körútra indult. A költő itt ismerkedett meg Kende Lajossal, illetve Luby Zsigmonddal, Kende Lajos nagyari unokatestvérével. Petőfi Sándor és Luby Zsigmond között azonnal barátság szövődött. Hiteles dokumentumok tanúskodnak arról, hogy Petőfi több alkalommal, napokig vagy annál hosszabb ideig is vendégeskedett a nagyari kúriában. Bár művét 1847 februárjában Pesten keltezte, mégis a nagyari táj ihlette Petőfi Sándort A Tisza című versének megírására. Az 1850-es évek közepén osztrák térképészek által készített II. katonai felmérés szelvénye alapján pedig teljes mértékben beazonosítható a verset ihlető természeti környezet. A költeményben bemutatott nagyari táj, a Tisza túlpartján működő malom, a torkolatból látható tarpai templom tornya is felismerhető. Mindez azt igazolja, hogy Petőfi A Tisza című költeményében nem egy elképzelt tájat festett le, hanem a valóban Nagyarban látottakat örökítette meg lírai módon.
Tudtad? Az ártéri erdőkben a gyümölcsfák növekedését a védett mikroklíma, jó vízellátás és az áradással érkező termékeny iszap segítette. Mára hazánkban Kisar térségében maradt fenn a legnagyobb területű ártéri gyümölcsös vagy ahogy sokan említik „dzsungelgyümölcsös”. A folyó megmaradt éles kanyarulata miatt, a gátak közé szorulva maradhatott fenn ez az erdei fákkal keveredő gyümölcsös, sajátos hangulatú légkört teremtve az odalátogatónak.
kr.u 1939-1947
AZ II. VILÁGHÁBORÚ következményei
A trianoni békeszerződés után a régiónak gazdasági és kulturális hátteret adó nagyvárosok közül sok határon kívülre került. Magyarországnak csupán Szatmár megye 28,4 %-át és Bereg megye 11 %-át hagyták meg. Így szakított el a nagypolitika több ezer családot egymástól.
Szatmár vármegye fő vasútvonala Romániához került, így vált Mátészalka vasúti csomóponttá. Bereg megye is elvesztette kulturális, kereskedelmi és ipari központjait. Vásárosnamény lett a beregi terület központja.
A legnagyobb gond a munkanélküliség volt, ezt a helyzetet súlyosbította a II.világháború kitörése. A náci haderők lebombázták többek között a Szamos hídjait is.
Nem sokkal az 1941-ben életbe lépő zsidó törvények után a zsidókat gettókban helyezték el. Nem volt ez másképpen Mátészalkán sem, ahová körülbelül 16.000 embert költöztettek be. Az itt összezsúfolt embereket, 1944. május 19 és június 5 között szállították a haláltáborokba.
1944-ben az Erdőháti rész alig érezte a szovjet csapatok jelenlétét, máshol viszont jelentős harcok dúltak. November hónapban a szovjet csapatok megkezdték a polgári lakosság összegyűjtését és hadifogságba hurcolását. A beregi részen minden 18-45 év közötti férfit elhurcoltak. Második hullámban, minden németnek gondolt nőt, gyereket, férfit összeszedtek és deportáltak a Szovjetunióba.
A magyar mezőgazdaság helyreállítását minden politikai erő a földosztásban látta. A nagybirtokok végleg eltűntek. Szatmárban 14,5 ezer házhelyet is kiparcelláztak. A földreform Szatmárban 33 kastélyt is érintett. Mivel az építkezők új építőanyaghoz nem jutottak, a régi gazdasági épületeket, malmokat bontották el. Kivágták a kastélyok évszázados fáit is.
Tudtad? A mátészalkai zsidóság egyik leghíresebb leszármazottja Tony Curtis. Szülei, Schwartz Emanuel és Klein Ilona 1925-ben vándoroltak ki Mátészalkáról New Yorkba, édesanyja akkor már várandós volt vele. Amerikai nevét később édesanyja magyarosított nevéből (Kertész) alakította ki.
Először 1985-ben látogatott Magyarországra, Mátészalkára is. 1988-ban újra hazalátogatott, számos hivatalos rendezvényen vett részt Budapesten és Mátészalkán egyaránt. Jelentős összeggel támogatta az akkor még romos állapotban lévő mátészalkai zsinagóga állagmegóvását.
2021-ben Jamie Lee Curtis, Tony Curtis Magyarországon forgató lánya látogatott el Mátészalkára.
Tudtad? A Szamos folyó felett egykor átívelő, majd a 2. világháborúban lebombázott híd maradványait Tunyogmatolcson a Kultúrház előtti kertben lehet megtekinteni.
kr.u 1947-1989
A rákosi-korszak és a szocializmus időszaka
A kulákok, a "dolgozó nép"ellenségei
A második világháború után Sztálin jelentős befolyással bírt a magyar belpolitikára.
A Magyar Kommunista Párt a rivális pártok felszeletelésével és a Független Kisgazdapárt meggyengítésével, majd később az 1947-es, csalással fűszerezett úgynevezett „kékcédulás” országgyűlési választáson egyre csak erősödött. 1948-ban egyesült a Szocialdemokrata Párt radikális szárnyával. Ebből a fúzióból jött létre a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), melynek legbefolyásosabb politikusa Rákosi Mátyás lett. Az 1949-1953 közötti országgyűlési választásokon már csak a Rákosi vezette Népfront jelöltjeire lehetett szavazni. Magyarországot nyílt kommunista diktatúra uralta.
A Rákosi-diktatúra egyik jellemzője a beszolgáltatási rendszer volt. A parasztoknak mezőgazdasági terményeikből, előre meghatározott mennyiséget, bizonyos időközönként, kötelezően be kellett szolgáltatniuk az államnak. A falvakban a begyűjtők gyakran az Államvédelmi Hatóság (AVH) embereinek kíséretében valóságos „padláskisöpréseket” végeztek a rejtegetőknél. Ezeknek a begyűjtéseknek kettős célja volt: a parasztokat az életvitelük felhagyására akarták kényszeríteni és ipari munkásnak küldeni őket, másrészt a kulákok vagyonából akarták fedezni a nehézipari beruházásokat.
A vidéki, legtehetősebb kulák gazdákról listát készítettek és sokszor megfenyítették, kirabolták vagy egyszerűen csak internálták őket.
Az 1956-os forradalom megtorlásai sok Szatmár-beregi személyt is érintettek. Sokakat bebörtönöztek vagy rendőri felügyelet alá helyeztek.
1958/59 telén újra megindult a szövetkezetek szervezése, a nagyüzemi termelés. Sokan dolgoztak gyárakban, üzemekben, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma csökkent.
A "fekete vonat" elnevezés eredete
Az erőszakos kuláküldözés, a vidéki életkörülmények ellehetetlenedése is szerepet játszott abban, hogy a vidéki lakosság az ingázó életmódot válassza. A városok megélhetést kínáltak a vidéki embernek, ezért hajlandóak voltak hosszú utakat megtenni azért, hogy a családjuk megélhetését biztosítsák. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ekkor jelentős megélhetést biztosító munkahely alig akadt, ezért a munkaképes korú lakosság vonattal utazott a nagyvárosokba, hogy ott dolgozzanak.
A fekete vonat elnevezés valószínűleg a sajtóban akkoriban rendszeresen megjelent negatív hírek miatt alakult ki. Az ingázó vonatokon gyakran razziáztak rendőrök, akiket sokszor újságírók is elkísérték, akik később az újság bulvár rovatában beszámoltak a munkásvonatokon tapasztaltakról.
Az ország keleti felében már ekkor jelentős számú roma lakosság élt, akik a hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján teljes mértékben a munkaerőpiac perifériájára szorultak. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy ezekben a meghatározó években egyre inkább háttérbe szorultak a tipikus romák által űzött foglalkozások, mint példának okáért az üstfoltozás, teknővájás, fakanálkészítés, seprűkészítés, helyette a szakképzettséget igénylő nagyipari munka vált általánossá ezen a területen és megindult egyfajta elzárkózás a romák által kínált munkaerővel szemben.
Ezek a férfiak, egy gyökértelen, kényszerű életforma áldozatai voltak. Hosszú éveken keresztül a családjuk nélkül, munkásszállásokon laktak, csupán hétvégén utaztak haza, akkor is leginkább a ház körüli munkákat végezték, nem pihentek.
A „fekete vonat” jelzőt azért ragasztották erre a vonatjáratra, az egyik feltételezés szerint, mert a főként férfiakból álló utazóközönség egy része, az akár 5-6-12 óráig is tartó út alatt, a túlzsúfolt vonatokon gyakran kötekedett egymással, lerészegedett, így rendszeresen fordult elő garázdaság, késelés; olykor az is előfordult, hogy valakit kidobtak a vonatból.
Egy másik álláspont szerint a fekete jelzőt azért kapta a vonat, mert az utasok jelentős része cigány nemzetiségű volt.
1970 - A nagy szamosi árvíz
1970. május 14-én és 15-én súlyos természeti csapás érte Szatmárt – több helyen is átszakította a töltéseket a Szamos és a Túr, félszáznál is több település került végveszélybe. Az alig másfél nap alatt lezajló dráma emberek tízezreit űzte el otthonukból. A védekezésre való felkészülésre gyakorlatilag nem volt idő. Az ár elöntött 45 községet, elpusztított és helyrehozhatatlanul tönkretett 5 ezer épületet, megrongált másik 4 ezret, s odaveszett rengeteg ló, szarvasmarha, juh, sertés.
Nagygéc- A Megmaradás Temploma
Kihagyhatatlan! Nagygéc község az 1970-es árvízben csaknem elpusztult, újjáépítését árvízvédelmi szempontból nem engedélyezték. A Szamos pusztítása után lakosait a közeli Csengerbe és Csengersimára költöztették át. Több mint 20 éven át tilos volt itt építkezni is.
Nagygécnek van egy nagyon szép Árpád-kori műemlék temploma. 2014-ben felújították és kialakítottak egy látogatóközpontot is, valamint egy szép parkot is kilátótornnyal. Az épületegyüttest jelentő négy épületet önálló építészeti jelként kell értelmezni, melyek mindegyike a „megmaradás” kifejezéshez kötődik.
A parkba Kárpát-medencei tölgyfákat, őshonos gyümölcsfákat ültettek. A torony építészeti gyökerei Makovecz Imre siklósi borászatának kilátójában keresendők. A templomot fölszentelték, ma már tartanak benne istentiszteletet is. Nem egy halott, hanem élő templom lett.
Nyíregyháza- Megmaradás Temploma: 90 km
2001 - Árvíz a Tiszán
2001 márciusában a Tisza másfél nap alatt 7 métert emelkedett, és a Kárpátok két lánca közé szorulva 2-3 kilométer széles területen hömpölygött hazánk felé. Az ukrán gátak teljes mértékben felmondták a szolgálatot, több is átszakadt közülük. A megyében a Tisza mellett húzódó gátrendszer csupán fele nyújtott kellő védelmet. A lezúduló ár hazánkban először Tarpán vált igazán veszélyessé. A 2000 decemberében felújított gát két helyen is beszakadt, a víz elöntötte a falut, ahonnan több száz embert telepítettek ki azonnal. A helyzetet tovább rontotta, hogy közben megindult az olvadás, és a hegyekből hatalmas hómennyiség indult meg az amúgy is gondot okozó folyók felé. Ezzel Vásárosnaménynak és térségének esélye sem maradt a megmenekülésre. A környékbeli 20 beregi faluból több mint 13.000 embert kellett azonnal kitelepíteni. Végül a 41-es út átvágásával igyekeztek csökkenteni a településekre nehezedő nyomást. Mindeközben a Túr Sonkád közelében két helyen is átszakította a gátakat, és kilenc közeli települést árasztott el.
Address
1234 Divi St. #1000
San Francisco, CA 23514, USA
(246) 351-3613
Open Hours
Monday – Friday: 10am – 5pm
Weekends: 10am – 9pm
Holidays: Closed